Nyílt levél Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr részére

"Dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úr részére
ugyfelszolgalat@bm.gov.hu

Belügyminiszter Úr!

A leghatározottabb tiltakozásomnak adok hangot amiatt, hogy a Jobbik és segédcsapatai, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Gárda, a törvényen kívüliségét és tagjai büntetett előéletét hirdető Betyársereg, újra megszállta a magyarországi települések utcáit. Újra célba vette a cigány embereket és közösségeket.

Tiltakozom az ellen, hogy bárki a rendőrség feladatait elbitorolja és a magyar jogszabályokat semmisnek tekintse, mivel a rendfenntartás a rendőrség kizárólagos joga és kötelessége. Tiltakozom az ellen, hogy a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a cigány emberek által lakott területeket, utcákat a szélsőjobb háborús övezetekké változtassa! Tiltakozom az ellen, hogy bárki — de jelen esetben a Jobbik — bármely magyar honfitársunk családját, lakhelyét ostrom alá vegye, hogy politikai céljai érdekében a magyar településeken felborítsa a helyi köznyugalmat, és elvesse a szembenállás, torzsalkodás és a faji elnyomás magvait. Tiltakozom az ellen, hogy a szélsőjobb a magyar jog felett állónak tekinti önmagát, és miközben közbiztonságért és rendért kiállt, maga tapossa sárba a magyar jogszabályokat! Devecserben 1000 fős szélsőjobbos horda támadta meg az ott élő cigány embereket, egyikük otthonát kőzáporral ostromolva — mindeközben a rendőrség tétlenül és megszeppenve álldogált! Ezt követően a napokban újabb és újabb településeken — Szombathely, Tiszaroff — jelennek meg, hasonló hadműveleti területekké téve azokat.

Belügyminiszter úr!

A szólásszabadság nem egyenlő mások pocskondiázásával, rasszista és fenyegető rigmusok skandálásával, lelki terrorizálásával! A tüntetéshez való jog nem egyenlő mások otthonának megostromlásával, a fenyegető, garázda magatartással! A gyülekezési jog nem vezethet nyilvánvaló uszításhoz, etnikai alapú, gyűlölet-bűncselekményekhez! A köz- és jogbiztonság pedig nem kevesek kiváltsága kell legyen! Márpedig sem a devecseri, sem a korábbi helyszíneken történtek kapcsán nem indult egyetlen eljárás a szélsőségesek ellen, s ezt ők joggal érezhetik bátorításként, legalábbis megtűrésükként. Leszögezhetjük, hogy a hazai szélsőségesek semmilyen más nemzetiség és társadalmi csoport esetében nem mernek hasonló eszközöket és módszereket használni.

Úgy értékelem, a Jobbik megkezdte 2014. évi választási kampányát, amelynek fő vezérfonala továbbra is az uszítás, a gyűlöletkeltés, a jogállam kereteinek szétfeszítése. Meggyőződésem, hogy a kormány és az Ön felelőssége is, hogy e fenti jogsértő, kampány célú cselekményeket a Magyar Állam jogintézményei és rendőrsége továbbra is eltűrik-e, tétlenségükkel támogatják-e.

Meggyőződésem, hogy ezt semmilyen más nemzetiség, semmilyen más társadalmi csoport esetében Önök nem néznék tétlenül. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ugyanilyen semmittevés övezné, ha a szélsőségesek az Ön vagy más politikusok otthonait vennék blokád és ostrom alá, bármilyen ürüggyel!

A szélsőjobb számos képviselőjének, szimpatizánsának céljai között szerepel egy etnikai vagy polgárháború kirobbantása, amint az tavasszal nyilvánosságra is került. Hogy sikerül-e nekik, az a kormány és az Ön felelőssége is, ezért javaslom, és mint állampolgár követelem, hogy haladéktalanul intézkedjen hasonló cselekmények, a szélsőjobb folyamatos jogsértéseinek megfékezése érdekében."

Ha egyet értesz te is a tiltakozással írd alá itt  http://www.commmunity.eu/2012/08/10/nyilt-level-dr-pinter-sandor-belugyminiszter-ur-reszere/

Születésnap.

Drága barátaim, egy kis kérésem van felétek. Minden születésnapomra annyi náci életet kérek ajándékba amennyi gyertya ég a tortámon, így be teljesül a köcsögök álma is a szebb jövőjükkel kapcsolatban.
ui: Halott náci a jó náci.

Megemlékezés halottak napjára.

Fájó szível emlékezünk rátok fiatalok és idősek akik már egy jobb világban vagytok távol ettől a koszos világtól, de nem távol a szívünktől .

A cigányok legalizálása a nácik nagy bánatára.

"Csak egy kis analógia, válasz, miért félnek a cigányok az összeírásoktól.
1893. évi magyarországi cigányösszeírás adatai:
Cigányok száma: 274990 volt, ebből állandóan letelepedett: 243432 fő volt ( 88,5 %), húzamosabb helyben tartozkodó:20406 fő (7,4 %), vándorló és egyéb( katona, börtönben ől stb.) 11102 fő, 4,03 %.
A cigány lakosság legnagyobb része nem mezőgazdasági napszámos: 36,6 %.
iparos: 28,9%- nak mondta magát.Háztartásbeli 10,7%, zenész 9,6%, értelmiség 0,1%.
Sir Angus Fraser: Az Európa középső és nyugati területein a 19. század végén és a 20. század elején a cigányok(vándormesterségeket űzők, utazók, csavargók) migrációja miatt életbe léptetett törvények többsége ellenséges volt, s a század 60-70-es évekig nem veszítette hatályát.
Németországban a müncheni cigányokat nyilvántartó hivatal hatókörét 1929-ben kiterjesztették az egész országra. A hivatal új neve: A Cigányprobléma leküzdésének Központi Hivatala.
Jogszabályok:
1929-es törvényrendelet, vétségnek nyilvánította a cigányok "hordaként" történő vándorlását"hordaszerű" életmódját.
1934 április: védőőrizetbe vételi rendelet( német népre káros és veszélyes) a cigányok
1935. szeptember állampolgársági törvény: német vagy fajrokon vérű állampolgárok kategóriájából kizárta a cigányokat
1937 Birodalmi Egészségügyi Minisztérium, Faji Tisztaság és Népességbiológiai Kutatási Egység, Robert Ritter: a cigányok esetében genetikusan öröklődik a bűnözői hajlam.
1938 március: nyilvántartás, regisztráció (cigányokat), áprilisban megvonták tőlük a szavazati jogot, májustól kitiltották őket az iskolák többségéből.
1938. július: megtiltották a cigány nem cigány közötti házasságkötést
1939 március : különleges személyazonossági papírok használatának előírása
(tiszta fajú cigányok: barna igazolvány, kevert vérúek más színű)
Schutzhaftverordnung-rendelet: az 1938 ban elfoglalt Ausztria területéről táborokba hurcolták a cigányokat.
1939. október Himmler általános vándorlási tilalom elrendelése .
Ezután kezdődött a cigányok tömeges deportálása a régi birodalmi és az újabb lengyelországi koncentrációs táborokba.
Már a második vh kitörése előtt 150-200 ezer ember ( nem tudni mennyi cigány) járta meg a táborok valamelyikét.

VAN MITŐL FÉLNI!!!
A jogszabályok még nem hasonlítanak, most még nem, a rendeletek, az intézkedések tervezet szinten már igen ( munkatáborok, segély megvonása, munkahely hiánya, szegénység és nyomor szubkultúrája)
Ha nem lennénk az EU része, már a nemzet állam másképpen gondolná, csak kifelé nem tudna velünk elszámolni.
Ha érdeke lenne az államnak, hogy megváltozzon az életünk, akkor azt hiresztelné, hogy a Magyar elnökség alatt létrehozott az EU egy romastratégiát, 2020-ig, amelyben vannak adatok, (Világbank kutatás), ha az egyes országokban jelenlévő romák dolgoznának, 0.5 Milliárd Euró többletbevétele lenne az országnak, csak az adó többlet 160-170 Millió euró lenne. 

Minden félelelm ellenére azt mondom vállalják fel az emeberek a származásukat, csak azért is hogy ne kellejen meghasonulniuk a viággal, létre kell hozni egységes gazdasági csoportosulásokat, munkahelyeket kell teremteni, és igen össze kell fognunk, mert ha ez sikerül nagyobb erő van a romáknál mint arról valaha is álmodhatnának."

Egy barátunk gondolatai.

     Romák Angyalai.

A XXI. századi holokausztra hajt a Fidesz-Jobbik kormány.

Radics Béla

      Az Agusztus 02.-ai megemlékezésen beszélgettünk cigány sorstársainkkal, többek között Radics Bélával is aki hasonlóan vélekedik a helyzetünkről mint mi, ezért Béla testvérünket tiszteletbeli Romák Angyalává fogadjuk, hogy együttes erővel küzdjünk a cigányok elnyomása ellen.

A mai kormány a sok pénzt nem a munkahelyek megteremtésére fordítja hanem a munkatáborok (jelen kori láger) létrehozására ahol törvényesen cigány rabszolgákat tarthatnak és ezzel a módszerrel még több pénzt tudnak ellopni az államkasszából a magyarbűnözők. Kérdezem én miért is jó ez a munkatábor talán, hogy a náci eszme megvalósulhasson? Törvényt hoznak a testi lelki megsemmisítésünkre. Azt a munkát amit a munkatáborban akarnak adni azt mos normális körülmények közt miért nem kaphatjuk meg, vagy ha most nincs számunkra munka akkor a későbbiekben honnan lesz a táborokban? 

Holokauszt megemlékezés.

Fájó szívvel és könnyes szemmel emlékezünk a 2.világháboruban a nácik és a nyilasok által legyilkolt holokauszt cigány áldozataira és a jelen kori nácik 2008-2009-ben meg gyilkolt áldozatainak emlékére.

http://www.youtube.com/watch?v=vT1nGlucxTM

Gyöngyöspatát a kormány is nekiadta a náciknak.

Az ezidáig történt dolgokból egyértelműsíthető, hogy a kormány nem kíván tenni semmit a nácik kiirtása érdekében amit az alatt a néhány nap alatt be bizonyítottak ami alatt az ország néhány településén felmértem a szélsőségesek megnyilvánulásait. A kormány rábízta a nácikra a népritkítást. Ezt az is bizonyítja, hogy felháborodott amikor az Amerikaiak itt jártak segítő szándékkal az helyett, hogy megköszönte volna. Gyöngyöspatát sem a cigányok védelme érdekében lepték el a rendőrök hanem a nácik segítése érdekében, mert ha a törvényt szeretnék betartatni akkor nem hagynák félelemben élni a cigányokat hisz a törvény is bünteti.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,

Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,

Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,

Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,

Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,

Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,

Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából

a közgyűlés kinyilvánítja
az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát

mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk

Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

2. cikk

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.

3. cikk

Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

4. cikk

Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.

5. cikk

Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

6. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.

7. cikk

A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tőrvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.

8. cikk

Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.

9. cikk

Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.

10. cikk

Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.

11. cikk

1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.

12. cikk

Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.

13. cikk

1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.

14. cikk

1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.

15. cikk

1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

16. cikk

1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.

17. cikk

1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.

18. cikk

Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.

19. cikk

Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.

20. cikk

1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.

21. cikk

1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.

22. cikk

Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.

23. cikk

1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.

24. cikk

Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.

25. cikk

1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.

26. cikk

1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.

27. cikk

1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.

28. cikk

Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.

29. cikk

1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tőrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

30. cikk

A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.

Romák Angyalai

A nácik eladták az országunkat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A SZÉLSŐSÉGES MUZULMÁNOK, A JOBBIK ÉS A FIDESZ

Az iráni elnökválasztás botrányairól Wagner Péter írt Újabb négy év diktatúra? címmel (ÉS, 2009/25., június 19.). Az események fényében nem árt emlékezni rá: Amerikában feltűnést keltett, amikor Vona Gábor tavalyi, október 23-i ünnepi beszédében kijelentette: hogy a következő magyar választásokra Mahmud Ah­ma­di­ne­zsád iráni elnöktől kér megfi­gye­lőket, és az iráni Forradalmi Gár­da a Magyar Gárdával együtt fog őr­köd­ni a választás tisztaságának megőrzése felett. (A perzsa gárda egyébként már az elnökválasztás előtt közölte, hogy itt nem lesz semmilyen „bársonyos forradalom".) Persze az amerikai külügyminisztérium már régóta mondogatja azt, hogy az európai szélsőjobbot kapcsolatok fűzik a radikális muzulmán kormányokhoz; Iránt és Líbiát említik leggyakrabban. 

Kevesen figyeltek fel viszont arra a hírre, hogy Vona Gábor 2003 februárjában Jemenbe utazott, s ott egy összarab konferencián mondott beszédet. Akkoriban Vona még a Fidesszel „egy zászló" alatt a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör tagja is volt. Tudvalevő, hogy Jemenben megtűrik a terroristákat is, 2000-ben ott robbantották fel az amerikai USS Cole hadihajót; a merénylet tizenhét áldozatot követelt. Aztán 2007-ben az „egymástól elszakadt magyar és perzsa népek közelítésének céljával" Vona Gábor az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetével, Ali Reza Irvassal találkozott. (A német titkosszolgálat szerint az iráni külképviseleteket az iráni Forradalmi Gárda ellenőrzi, azt pedig az Egyesült Államok 1987 óta terrorszervezetként tartja nyilván.¹) A Tehran Times március 9-i címlapján meg azt olvashattuk, hogy Morvai Krisztina lelkesen támogatja Ali Khámenei ajatollah nyilatkozatait.² Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke úgy kommentálta a jogásznő iráni útját, hogy a Jobbikot képviselte egy nemzetközi, emberjogi konferencián. Nincs hír arról, hogy Morvai felemelte volna-e szavát azon iráni joggyakorlat ellen, hogy a házasságtörő asszonyokat halálra kövezik, viszont március 15-én már Budapesten éltette az irániak által pénzelt Hezbollahot, amelynek tevékenységét még az ENSZ is elítélte.

A kérdés persze az, hogy a politikai kapcsolatokon túl kap-e pénzt a Jobbik az irániaktól, és ha igen, mennyit. Hiszen a magyar szélsőjobb már 2000-ben is súlyos milliókat kapott a Közel-Keletről, igaz, akkor az azóta kivégzett iraki diktátortól, Szaddám Huszeintől. Király B. Izabella pártocskája, a Magyar Érdek 250 millió forintot zsebelt be, amikor 4,7 millió hordó olaj eladása után hordónként negyed dollár jutalékot utalt át nekik az iraki olajvállalat, a SOMO.³ Az Orbán-kormány tudott arról, hogy Király milliókat kap Szaddámtól, Martonyi János külügyminiszter egy parlamenti interpellációra válaszolva mégis kacsának minősítette a hírt, Demeter Ervin titokminiszter pedig megtagadta a vizsgálatot, noha Király két év alatt hússzor (!) járt az akkor már ENSZ-embargóval sújtott Irakban. Sajnálatos, hogy Mar­to­nyit és Demetert nem idézte meg az amerikai szenátus Coleman-bizottsága, mely 2005 májusában vizsgálta Szaddám pénzügyeit.

Minden jel arra mutat, hogy a magyar szélsőjobb kiterjedt kapcsolatokat ápol a muszlim szélsőségesekkel. A svéd illetőségű radioislam.org internetes portál is magyarul terjeszti Hitler Mein Kampfját. A portál többször is börtönre ítélt alapítója, a marokkói születésű Ahmed Rami nem beszél magyarul, és valószínűleg a svéd muzulmánok sem értik nyelvünket. Az angliai székhelyű Mathaba muszlim web­la­pon(www.mathaba.net) is a Jobbikot támogató írások jelennek meg. Olvashatunk itt arról, hogy Gyurcsány pöcegödröt csinált Magyarországból, meg hogy 56-os harcosok csatlakoztak a Magyar Gárdához. Nemrég megvádolták a magyar sajtót azzal, hogy Afrika-ellenes, mert kritikával illette Fekete Pákót (akinek Oludayo Olapite a valódi neve), miután Hitlert és Szálasit éltette egy videofelvételen.

A Mathaba hírügynökséget a londoni születésű Szondy Lajos István alapította, aki 1990-ben áttért az iszlám hitre, feladta ősi magyar nevét, és Adam Moussa Kingnek nevezte el magát. A Sunday Telegraph 2001-ben megírta róla, hogy az FBI szerint Bin Laden terrorcsoportjával áll kapcsolatban. Szondy perelt, a Telegraph helyesbített.⁴ Nem volt al-kaidás, az meg nem bűn, ha valaki dicsőiti Kadhafi líbiai diktátort. Az arab mathaba szó magyarul fészket jelent; a mozgalmat Líbia indította antiimperialista mozgalomként.

Egyébként a Jobbik külügyeit Füzessy Zoltán ma is Londonból intézi, aki szorosan együttműködik a Jobbik brit testvérpártjával, a BNP-vel (British National Party), utóbbiak meg - sajtóértesülések szerint - Líbiából kapnak anyagi támogatást.

Irán már 1935-ben szimpatizált a fasisztákkal. Az országot akkoriban Perzsiának hívták, de a Hitlert csodáló berlini perzsa nagykövet azt javasolta a sahnak, hogy változtassák meg az ország nevét Iránra (az árják földjére), ezzel is hangsúlyozva a perzsák és germánok ősi rokonságát. Ah­ma­di­ne­zsád 2006 áprilisában újra fölemlegette az árja eredetet, és levelet írt Merkel német kancellárnak, amelyben kifejtette, hogy a második világháború az árja faj elleni angolszász összeesküvés volt. Merkelt azonban nem hatották meg az iráni politikus történelmi fejtegetései, és Hitlerhez hasonlította Ahma­di­ne­zsá­dot.

Európai parlamenti párt ritkán támogat olyan csoportot, amely a szélsőséges iráni rezsimmel kokettál, de úgy látszik, Magyarország ebben is kivétel. A Magyar Gárda rendezvényein szónokolt Wittner Mária, akit még csak el sem távolítottak a Fidesz-frakcióból. Amikor a Gárda eskütételén kijelentette, hogy a „Sátán gyűlöl, uszít, de mi, keresztény emberek, szeretünk", sokan félreértették szófordulatát. Irán ugyanis az Egyesült Államokat titulálja évtizedek óta a „Nagy Sátánnak". A Fidesz vezetői számára tanulságos lehet George Galloway angol munkáspárti képviselő esete: miután kiderült róla, hogy szélsőséges muzulmánokkal szimpatizál, Tony Blair eltávolította a frakcióból. Galloway azóta is az angol parlamentben ül, de már mint a Respect nevű szélsőbaloldali pártocska képviselője. Kanadába viszont nem engedik be, mert a muszlim szélsőségesekkel tartott kapcsolatai biztonsági veszélyt jelentenek az ország számára, hiszen Kanada NATO-katonái Afganisztánban harcolnak.

De hát a Jobbik is azt az iráni rezsimet támogatja, amelyik afgán talibánokat fegyverez fel, akik meg éppenséggel az Afganisztánban szolgáló magyar NATO-katonákra lövöldöznek. A Fideszt az ilyesmi nem zavarja, együttműködési megállapodásokat köt a Jobbikkal, például 2006 augusztusában a szolnoki választások ürügyén. Jó lenne megtudni, hogy mit gondol minderről az amerikai Horváth János, a legidősebb fideszes honatya, nem is szólva Schöpflin Györgyről, aki angol állampolgár? Mert David Cameron, a brit konzervatívok vezére fasiszta gengsztereknek nevezte a Jobbik angol testvérpártját, és arra szólított fel, hogy a tisztességes angolok „házról házra" küzdjenek a BNP ellen. A brit toryknál nincs együttműködés az újfasisztákkal.

Ha a Fidesz nem akarja megkockáztatni Magyarország NATO-szövetségeseinek elidegenítését, akkor gyorsan és főleg látványosan meg kell tisztítaniuk pártjukat azoktól, akik úgy gondolják, hogy a Jobbik nem szélsőséges párt. Orbán Viktor hibázott, amikor 2007 novemberében Washingtonban, Tom Lantossal az oldalán, nem ítélte el a Gárdát. Emiatt ma már az amerikai politikusok a szélsőjobbal flörtölő pártnak tartják a Fideszt. Alcee Hastings floridai kongresszusi képviselő, aki egyébként afroamerikai, nemrég Londonban arról szónokolt, hogy fideszesek elképesztő módon együtt masíroznak a náci uniformisban feszítő Magyar Gárdával.⁵ Úgy tűnik, a Fidesz vezérkara is megszeppent, ma már nem merik Orbán Viktort Amerikába küldeni, helyette idén áprilisban Navracsics Tibor magyarázkodott Washingtonban. Volt miről, hiszen az amerikai külügyminisztérium ma már arra figyelmezteti a Magyarországra beutazókat: kerüljék a Magyar Gárdával való kapcsolatot, mivel azok tagjai bizonyos „származás és szexuális orientáció" esetében veszélyesek lehetnek.⁶ Ha a Fidesz nem számol le gyorsan és hatékonyan a Jobbikkal, nehéz lesz meggyőzniük a nagyvilágot arról, hogy a pártjuk politikai partnerségre érdemes. 

¹ Horváth Gábor: Célkeresztben az iráni Forradal­mi Gárda. Népszabadság, 2007. augusztus 19.

² www.tehrantimes.com/PDF/10548/10548-1.pdf

³ memri.org/bin/articles.cgi?Page=countries&Area=iraq&ID=IA16404

⁴ portal.nasstar.com/75/files/Musa%20King-v-Telegraph%20CA%2018%20May%202004.pdf

⁵ www.alceehastings.house.gov/index.php?option=com_content&task=view&id=239

⁶ travel.state.gov/travel/cis_pa_tw/cis/cis_1137.html

A honfoglaló Vona

A jobbik át rajzolja Magyar ország térképét, fővárosként Gyöngyöst jelöli meg ahonnan megszállja a falvakat városokat mire Orbán észbe kap addigra Vona átveszi az uralmat az ország felett és lesz habzsi-dörzsi a nyilasoknak. Az ujj államban viszont az orbán féle vegyes bandát nem fogja megtűrni a sok náci. Ezért szeretném ezúton felszólítani a miniszter elnök urat, hogy kösse meg a kutyáját mielőtt felfalja a gazdáját és most már döntsék már el végre, hogy ki kinek is a kutyája mert ami Gyöngyöspatán folyik az már honfoglalás.
            Az angyalok köztetek járnak és figyelnek.
                Romák Angyalai.